Mit is mondhatnék a mai napról…
Kezdem a lényeggel: a Magyar Retriever és Vízikutya Egyesület szervezésében ma délelőtt duplán sikeresen részt vettük a Képesség- és magatartás vizsgálat, valamint a tenyészszemle vizsgákon
Golden Heart Helper A Second Chance for Me – Dallammal és
Slipper’s Thief BumbleBee – Summerrel.
Kiegészítés: A húszas éveimtől kezdve több, mint 10 éven keresztül nem volt olyan hónap, hogy ne kellett volna vizsgàznom valamiből, vagy ne lett volna valamilyen vizsgára való felkészülésem, legyen az egy új szakma, vagy “csak” egy portfolió készítés, stb. Elmúltam 30, már 34 is, de ma úgy izgultam a képességvizsgán, ahogy már nagyon règ
Mentségemre szóljon, Dallam a “hibás”, mert tegnap lusta kedvvel ébredt…
A vizsgabiztosok megértőek, humorosak, segítőkészek voltak és az egész karizmájuk szimpatikus és megnyugtató volt számomra. Innen is köszönöm a biztatást, hogy ne izguljak, totál átjött…
A pályán Dallammal és Summerrel úgy éreztem, mintha 1-1 percet lettem volna, szépen dolgoztak. Dallam, amolyan Dallamosan, kényelmesen kocogva, hejcegnősen hozta be a dummyt és a szép kacsát is kézbe. A vizet először ki inni akarta, mikor rájött, hogy ez túl sok, inkább elment a dummyért és kézbe adta. Summer a szó legszebb értelmében egy elvetemült, amiért meg is dicsérték és imádtuk nézni, hogyan dolgozik egyedül. Szintén kézbe hozta a dummyt és a vadkacsát is. A vízbe a szokásos módon repült, majd kézbe adta a dummyt – kétszer is, mert először elejtettem.-
– Februárban röhögve’ levizsgàztam Kutyakozmetikus okj képzésből a barátnőm mentett bichon kutyusával, lázasan – taknyosan, mégsem izgultam ennyire, pedig az csak egy felnőtt okj képzés gyakorlati vizsgája volt.-
De a nap végére mindenki boldogan és elégedetten tért haza, aminek nagyon nagyon örülünk. Kedves és jó ismerősökkel is találkoztunk, ebek és Gazdik is kellemesen elfáradva hajtják ma le a párnára a fejüket.
Köszönjük szépen az Egyesület szervezőinek a munkájukat és a vizsgabiztosoknak a bírálatokat is.
